A gumi története nagyjából 3500 évvel ezelőtt, Közép-Amerikában kezdődött az olmék népcsoportnál. Az olmék szó az „uhlmécatl” szóból ered, melynek jelentése „a gumi népe”. Az olmékok egy szakrális játék labdáját készítették gumiból. Ezt a játékot később a toltékok, a maják és az aztékok is megörökölték, ám ők a gumilabdákon kívül cipőket és ruhákat is bevontak az anyaggal, valószínűleg azért, hogy vízhatlanná és tartósabbá tegyék őket.
A gumi európai hódítása Kolumbusz Kristóf felfedezésével kezdődött. Kolumbusz Haitiban találkozott először a gumilabdával, és hamarosan már spanyol források is megemlítik az anyagot “Gummi Optima” néven. A “gummi” népi latin kifejezés, jelentése: mézga, gyanta.
Angliában a gumi az 1760-as években jelent meg, két ajándékba küldött labda formájában. Ugyanebben az évtizedben II. Frigyes porosz király már gumival bevont lovaglócsizmát viselt. Az 1770-es években Angliában kis gumi kockákat kezdtek árusítani, ami nem volt más, mint a radír. Ezt követően hamar felfedezte magának az anyagot a gyógyászat, a sport és a különféle védőfelszereléseket gyártó iparágak is. Az első gumigyárak az 1800-as évek legelején jönnek létre és lassan Európa szerte megjelennek a különböző gumitermékek a kereskedelemben.
Fontos azonban megemlíteni, hogy ez az anyag még nem a ma ismert gumit jelentette. Leginkább a nyers latex oldatával impregnáltak szövetanyagokat, de pl. a radírgumi is egészen más textúrájú volt, mint manapság. A változást az 1800-as évek hozták magukkal. A gumi helyet talált az európai és amerikai piacokon, de hasznos tulajdonságai mellett kiütköztek hiányosságai is. Megindult hát a verseny a fejlesztésért. 1830 körül már a gumi ragadósságának csökkentésével kísérleteztek, ami elvezetett a vulkanizáláshoz, amelynek szabadalmát 1844-ben jegyezték be. Ennek eredményeképpen az 1800-as évek második felére a kereskedelmet meghódították a gumitermékek. Kapható volt többek között gumicipő, felfújható gumipárna, vízágy, és a gumi a hölgyek fehérneműjében (pl. fűzőben, harisnyakötőben) is megjelent. 1855-ben pedig elkészültek az első gumi óvszerek.
Az anyagot és a gyártástechnológiát továbbra is folyamatosan fejlesztették. A gumi egyre könnyebben kezelhető és egyre strapabíróbb lett. A rugalmassága függetlenné vált a hőmérséklettől, s nem utolsósorban, egyre vékonyabb anyagokat készítettek. Ami talán a legfontosabb: az anyag öregedését is sikerült lelassítani. Ezeknek köszönhetően mind a gumi felhasználási lehetőségei, mind a belőle készült termékek köre kibővült. A gumi a ruhaiparban is egyre terjedt, 1900 körül már teljesen gumiból készült fűzőket lehetett vásárolni. Az I. világháború után a hadiipar gyártási kapacitása szabadon maradt, ennek hatására egyre nagyobb mennyiségben váltak hozzáférhetővé a gumitermékek. Egész családok hordtak esős időben gumiból készült esőkabátot és az úszók is gumi úszósapkát vehettek fel.
Az első cikkek a gumi pusztán élvezetbéli viseléséről az 1930-as években jelentek meg Angliában. Hogy ki kezdte ilyen célra használni ezeket a ruhákat, az homályba vész. 1936-ban az Egyesül Államokban a Kleinert Rubber Company (amely 1869 óta folyamatosan működik, és többek között most is latexszel készült fehérneműket, úszódresszeket és ruhákat gyárt) készített első ízben egy „slimwear” megnevezésű ruhát, mely a későbbi feszes fétiscuccokra nagy hatást gyakorolt.
A fétis hamar kilépett a zárt ajtók mögül, és innen felgyorsultak az események. 1946-ban útjára indult az első tematikus fétis magazin, a Bizarre. Az ‘50-es években Németországban és Angliában már speciálisan fétis célú latexruha készítők működtek. A ‘60-as években létrejöttek az első latex fétis közösségek, megtartották az első tematikus rendezvényeket, és a latex bekerült a main stream médiába is. Sőt, az évtizedben latex ruhákat már katalógusból is lehetett rendelni. ‘70-es években induló 4D Rubber Ltd. a ‘80-as években direkt ruházati és divat célokra kezdett el latex méterárut gyártani. A ‘90-es években az egész latex fétis világ virágzásnak indult, a készítők, az események és a kiadványok is szaporodni kezdtek. Az internettel együtt a globális közösségek is megszülettek. A 2000-es években a ruházati latex anyagok is fejlődnek indultak, a rengeteg szín mellett megjelentek többek közt a festett, nyomott, mintázott anyagok is. A készítők is egyre változatosabbakká váltak, ma már a kőkemény fétiscuccoktól a cuki csajos fehérneműkön keresztül a haute couture (különleges, egyedi darabok) alkotásokig vásárolhatók ruhák.
2020-ra a latex kilépett a fétiskörökből, az extravagáns partiruhák és a popsztárok ruhatárának részévé vált. Jelenleg kb. 170 készítő, ugyanennyi üzlet, 200-nál is több online shop és legalább 90 nagy esemény van szerte a világon.