Miért nem ajánlom a kínai termékeket?

 

  • nem találkoztam még olyan kínai anyaggal, ami minőségben összehasonlítható lett volna a Radical Rubber és a 4D anyagaival.
  • főleg az olcsóbb, mártott ruháknál előfordul a gázkorommal feketített anyag. Ilyennel találkoztam már ragasztott catsuiteknél is.
  • a méretre készítés néha eléggé csak tessék-lássék: a szabásvonalak jelzésértékűek, vagy egyenesen ráragasztott díszítőcsíkok pótolják őket.
  • a tartós minőség egyáltalán nem cél – kijövő zipzár, széteső ragasztás, egyenetlen anyagvastagság, buborékok, az öntőforma sajátosságai miatt felvéve feszülési pontok (ahol eleve könnyen szakad az anyag); és sokszor azért nem fényezhető ki a ruha, mert a felülete koszos.
  • az eredetvédelem teljes hiánya – másolnak mindent, sok esetben egy az egyben. Ezzel egyszerre spórolnak a szellemi munkán, és okoznak kárt az eredeti tulajdonosoknak.
  • a minőségbiztosítás kezdetlegessége – ld. adalékanyag botrányok: hallucinogén gyerekjátékok, rákkeltő lágyított PVC szexuális segédeszközök, melaminos tejpor, nehézfémtartalmú gyógyszerkapszulák, latexnél pl. zöldes folyás mosáskor.
  • a reklamáció legtöbb esetben lehetetlen – legfeljebb az ember elkönyveli, hogy “sebaj, legalább olcsó volt, nem vesztettem vele túl sokat”.
  • a környezetvédelem teljes hiánya.
  • a kínai dolgozó kihasználása a munkaidő, a szociális háló és a munkabér tekintetében – ha egy latex ruhánál csak a bérköltségen spórolnak, akkor is meglepően sok a haszon rajta, sokkal több, mint egy nyugati készítő munkáján.

 

Ezekkel szemben (és ezek eredményeképpen) csupán egyetlen előnyük van, az ár. De titkok nincs: olcsóbbért gyengébb minőséget adnak.

Sokan azt gondolják, hogy a kínai latex ugyanolyan jó egy fetisisztának, de ezzel én maximálisan nem értek egyet. Mekkora csalódás egy olyan ruha, ami nem jön fel, vagy túl laza itt-ott, esetleg szétesik, szakad megmagyarázhatatlan módon (és akkor a tapintás- és illatbeli különbségekről még nem is beszéltem, vagy egy esetlegesen jól szabott, tervezett ruha előnyeiről…). Azt a hamis tévképzetet kelti, hogy a latex semmi másról nem szól, mint a problémákról. Ez a baj vele, meg amaz, kényelmetlen, kényes, macerás, s mégis, akik szeretik, ezzel együtt szeretik – ahogy a neten olvasni. Az egyik legnagyobb gond ez: az olcsón elérhető rossz minőségű ruhák elveszik a lelkes kezdő kedvét a próbálkozástól, attól, hogy idővel megtapasztalják a latex élményét.

Continue Reading

Mitől kerül ennyibe?

Vagy olcsó egy latex ruha, vagy minőségi. Egy ruhánál a belefektetett energiát, időt és figyelmet kell megfizetni. Ha betanított munkások készítik, netán apró sárga kis fröccsöntőkezek, akkor természetesen az ipari mennyiséghez társuló ipari minőség, és sorozatgyártáshoz leegyszerűsített szabásminták mellett az ár is alacsony. Ellenkező esetben egy emberi értelem látja el a folyamat irányítását és felügyeletét a munka elejétől a végéig, ergo arra az időre mintegy kibérled a készítő teljes kapacitását. Azt pedig meg kell fizetni. Vannak persze középutas megoldások is, mint pl. egy-egy nevesebb márka csehországi, kínai gyára, de ezeknél már csak a hírnév az, amit meg kell fizetned, a ruha minősége már rizikós: régi munkások által készített esetében meglehetősen jók, míg épp betanulás alatt lévők kezei közül kikerülők rosszak. Persze ilyen rendszer fenntartása egyet jelent az egyedi figyelem feladásával, vagyis a készítési folyamat gazdaságossá tételével (szemben a minőség prioritásával), a részletek egyszerűsítésével, a kollekciók/modellek általánosításával, a méretre való készítés szűkítésével, vagy teljes feladásával.

Continue Reading